szűk - Lean Six Sigma Folyamatfejlesztő Szakértői blog - Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft. - LEAN SIX SIGMA tanácsadás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Történelmet írhatott volna Nike Breaking2 projektjével, amennyiben...

Közzétette Fehér Norbert itt Six Sigma · 7/5/2017 16:37:28
Tags: Ingadozáspacemakerciklusidőszűkkeresztmetszet

Történelmet írhatott volna Nike Breaking2 projektjével, amennyiben...  




Imádom a maratonversenyekről szóló közvetítéseket és nagy csemegének számított a Youtube-on élőben közvetített Breaking2 projekt. A verseny második felében szinte mindig eszembe jut az a 63 éves "néni", aki elfutott mellettem egy Budapest Maraton versenyen, miután 35 km körül "falat fogtam" és azon tűnődtem, hogy feladom. "Gyerünk fiatalember!" - bíztatott modolyogva, s én pedig megsemmisülten köszöntem meg a bíztatást :-)

Szóval egy meglehetősen bosszantó hiba miatt bukta el Nike a Breaking2 projektet, amire szeretném felhívni az Ön figyelmét is, mivel nagyon gyakran vannak „kicentizve” a ciklusidő kalkulációk Lean Six Sigma folyamatfejlesztési projektek végrehajtása során.

Ne aggódjon, kérem! Nem a felkészüléssel kapcsolatosan akarok okoskodni, hiszen mint a közvetítésből látható volt mindent beleadott a vállalat mind a futók kiválasztása terén, mind a  cipő tervezése során, valamint a helyszín és az időpont megválasztásában.
A három résztvevő futó közül  egyedül  Eliud Kipchoge teljesítményét érdemes figyelembe venni, mivel a másik maratonista egyszerűen rossz  napot fogott ki, s a harmadik bár világrekorder volt, de „csak” félmaraton távon, így sötét ló volt megjósolhatatlan teljesítménnyel e kísérletben.

Six Sigma folyamatfejlesztés, valamint Maraton futás során is célunk a folyamatokban megrejlő ingadozás mérséklése, valamint megszűntetése révén stabil outputot elérni, s az egész Nike csapatnak hatalmas eredményt sikerült végrehajtania még így is, ha összehasonlítjuk Eliud Kipchoge Riói olimpián nyújtott teljesítményét a 2017. május 6-ai 5km-es résztáv eredményekkel:




Az egyenletes pálya, ék alakban elhelyezkedő iramfutók, gyakoribb frissítő pontok, autóval az aszfaltra vetített jel, amit tartani kellett volna rengeteget segítettek, azonban a csapat megfeledkezett arról az apróságról, hogy bár az ingadozást csökkenteni lehet, megszűntetni azonban nem, s ez  lett (remélhetőleg csak átmeneti jelleggel) a veszte az 1:59:59-es álomeredménynek.

Bár csak apró variabilitás jellemezte most a kísérletben az olimpiai győztes maratonista teljesítményét, azonban minden egyes ingadozás miatt elveszített másodpercért meg kellett fizetni azzal, hogy egyre kevesebb idő maradt bepótolni a hátrányt a táv hátralévő részében, különösen, ha az utolsó kilométereken történik mindez.

A tervezés során egyszerűen csak gyorsítani kellett volna a jelet az aszfalton („húzni „ a futókat), hogy ez a megmaradt ingadozás ne befolyásolja negatívan az álom beteljesülését és a megcélzott idő előtt érjen be a célba a futó. Amennyiben legközelebb 1:59:59, helyett, 1:59:00-ra állítaná át a csapat a „pacemaker” sebességét, úgy Kipchoge felkészültsége  és ereje alapján „simán” elérhetőnek tűnik a hőn áhított eredmény (statisztikus szemmel).

Atlétikáról térjünk vissza kicsit a gyártás és Lean Six Sigma területére!

Tapasztalta már, hogy hiába fejleszti kulcs üzleti folyamatának átbocsátó képességét jelentő szűk keresztmetszet folyamatot pontosan az ütemidő szintjére, vagy büszkélkedik 100 százalékhoz nagyon közeli munkafolyamat kiegyensúlyozottsággal?  

Nem szabad önmagában csak az átlagos ciklusidőkre koncentrálni, ugyanis az átlagos időkben megrejlő ingadozás nagyon kellemetlen meglepetést tud okozni minden területen, s lehet, hogy nem kap ilyen reklámot és publicitást új termékéhez, mint Nike , hanem csak vevői reklamációt.

Gratulálok mindenesetre a csodás eredményhez! Fantasztikus volt élőben végignézni!

További információkért folyamatfejlesztési eszközökről olvassa Lean Six Sigma esettanulmányainkat, illetve hírlevelünket, tekintse meg folyamatfejlesztésben használatos sablonjainkat, vagy jelentkezzen Lean Six Sigma képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!

Ui:
A Monza-i kísérletet végigkövetheti itt (sok-sok Nike reklámmal :-))





Időmérés és mozdulatelemzés az iparban

Közzétette Fehér Norbert itt Lean · 28/5/2014 09:59:22
Tags: IparimérnökmozdulatelemzésergonómialeanTaylorizmusmunkaszervezésgembafolyamatfejlesztésszűkkeresztmetszet

Időmérés és mozdulatelemzés az iparban
, avagy a munkaszervezés, mint tudományág kialakulása a XX század elején


A minap egy élelmiszeripari vállalat termelési vezetőjével beszélgettünk folyamatfejlesztési lehetőségekről és természetesen előkerültek Lean Six Sigma projekt indításának kritériumai, amelyről részletesebben a 2014 februári Flow hírlevélben írtunk.

A cikkből 3 elemet szeretnék kiemelni, amelyre különösen kell ügyelni folyamatfejlesztési tevékenység megkezdése előtt:

  • A folyamatoknak dokumentáltaknak kell lenniük (léteznek standardok)

  • A dolgozók betartják a standardokat (stabil folyamatok)

  • A teljesítmény mérésre kerül és visszacsatolódik a dolgozók felé (terv-tény összehasonlítások léteznek, illetve eslőszintű akciók az eltérések csökkentésére)


Jelen írás célja bemutatni a teljesítmény mérésének és a munkaszervezés, mint tudomány fejlődését a XX. század kezdetétől, mely megalapozta a klasszikus ipari mérnöki munkakör kialakulását, a mozdulatelemzés tanulmányozásával és az ergonómia alapjainak lerakásával, hogy Lean Six Sigma folyamatfejlesztés során konkrét, pénzben kifejezhető hasznot nyújtson, különösen akkor, ha a szűk keresztmetszetet jelentő tevékenység vizsgálatára és fejlesztésére irányul.

Talán Ön is elgondolkozott azon lehet-e bizonyos feladatokat racionálisabban, hatékonyabban elvégezni, mint az alábbi 1946-os rövidfilm, mely Ford vállalat megrendelésére készült a dolgozók oktatása céljából és szemléletének formálására:



A módszer alapjainak lerakása azonban korábbra nyúl vissza egészen Friedrich Taylorig és Frank Gilbertig:

Friedrich Taylor „A tudományos irányítás alapelvei” című könyve, melyet 1911-ben adtak ki több olyan alapelvet írt le,melyek később „Taylorizmus” néven váltak ismertté. A Taylor által leírt alapelvek közül wikipedia 4-et emel ki:

1) Alakítson ki egy „tudományos módszert minden munkafolyamat számára!
E kijelentés alatt azt értette, hogy a munka tervezésekor minden mozdulatot, szabványos munkaeszközt és alkalmas munkakörülményt figyelembe kell venni.
2) Figyelmesen válassza ki a feladatra leginkább alkalmas munkásokat!
3) Gondosan képezze ki a kiválasztott dolgozókat a feladat elvégzésére és biztosítsa a munkafeltételeket, hogy stabilan tartani tudják termelékenységi szintjüket!
4) Támogassa a dolgozókat munkájuk elvégzésének megtervezésében, megszervezésében és biztosítsa támogatásáról feladatuk elvégzésében, ha bárminemű akadály felmerül a munkavégzés során!


A taylori klasszikus lapátolási példát az alábbi film is bemutatja:



Frank Gilbreth a középiskola után kőművesként kezdett el dolgozni, majd építési vállalkozó lett, s saját, illetve társai munkáját elemezve egyszerűbb és gyorsabb falazási módszereket keresett.

A kőművesek munkájának tanulmányozása során
arra a következtetésre jutott, hogy a falazási folyamat 17 alapmozdulat kombinációjából épül fel, amelyek 3 fő csoportba sorolhatóak: megragadás, mozgatás, megtartás. A vizsgálat során a munkások mozdulatait filmre is vette. Gilbreth arra tanította a vállalatvezetőket és mérnököket, hogy a munka elvégzésének aktuális módját állandóan kérdőjelezzék meg, és felhívta a figyelmet a folyamatos fejlesztés fontosságára.

Feleségével, akitől 11 gyermeke született, éveken át különböző iparágakban vizsgálták a munkások (fizikai és szellemi munkások) munkastílusát, szokásait, hogy egyszerűsítsék a munkafolyamatokat. Az I. világháború alatt az amerikai hadseregben szolgált, s feladata az volt, hogy megtalálja a kézfegyverek gyorsabb és hatékonyabb szét- és összeszerelésének a módját.

Gilberth
volt az első mérnök, aki ápolónőt állított a sebész mellé, hogy kiszolgálja a műtét közben. Ezen elvet Lean Six Sigma módszer is átvette eltérő ciklusidejű folyamatok közötti áramlás megteremtése során (doctor and nurse concept).

Az alábbi eredeti Gilberth film bemutat néhány előtte - utána fejlesztést és az azokból eredő termelékenység javulás hatását.



Érdekes, hogy már a némafilm korában Gilberth felismerte, amit Lean Six Sigma fejlesztéseink során nem győzünk hangsúlyozni:
1 kép többet ér, mint 100 szó, s egy rövid filmrészlet 1000 képpel is felér, ha jó szögből mutatja be a folyamatot.
Használjon bátran Ön is vizuális eszközöket nemcsak az elért eredmények prezentálásához, hanem az analízis során is, mely lehet akár a legegyszerűbb "5 Miért?" technika! Ne a film minőségre, hanem a használhatóságra, értelmezhetőségre koncentráljon, így egy mobiltelefonos videó is elégséges, ráadásul sokkal kényelmesebb használatot biztosít, mint a filmben szereplő 1910-es modell...


Önnek is vannak Lean Six Sigma ötletei, amelyek szinte nulla beruházással képesek növelni a dolgozó termelékenységét, vagy megszűnteti a hibák, vagy balesetek kockázatát?


Menjen gembára! Különösen izgalmas lehet, ha éppen a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatlépést tekinti meg kollégájával, hátha a fenti videók hatására eszébe jut néhány kreatív ötlet!


További hasznos linkek Taylorizmusról illetve az idő és mozdulatelemzésről (angolul):

Time and motion study (általános)
Time and motion study (egészségügy)

Digital Taylorism (idő és mozdulatelemzés, munkaszervezési kihívások a digitális korszakban)

További információkért mozdulatelemzésről, időmérésről olvassa Lean Six Sigma hírlevelünket, esettanulmányainkat, vagy jelentkezzen képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!




A Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft. Lean Six Sigma filozófiája: A Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft - egyesek szerint Magyarország legfelkészültebb és legjobb ár-érték arányt nyújtó Six Sigma képzési és tanácsadási szolgáltatója - vallja, hogy hazánkban működő termelővállalatok és szolgáltatók számára kulcs üzleti folyamataik javításához és versenyképességük megtartásához elengedhetetlen a korszerű folyamatfejlesztő és minőségjavító módszerek, technikák ismerete, mint pédául a Lean Six Sigma módszer. Célja, hogy Lean Six Sigma folyamatfejlesztési, illetve problémamegoldó módszerek oktatásával, kihelyezett Lean Six Sigma képzések tartásával, továbbá Lean Six Sigma projektek vezetésével és Six Sigma projektek mentorálásával az e területen dolgozó szakemberek számára támogatást nyújtson folyamatfejlesztési, minőségjavítási tanácsadás révén. Ezáltal a Lean Six Sigma tanácsadásban résztvevő vállalatok versenyképessége javul, hatékonyabban és veszteségmentesen képesek kulcs üzleti folyamataikat működtetni, meglévő vevőik igényeit kielégíteni, vagy új piacokat megszerezni és hosszútávon fenntartani. Six Sigma Green Belt és Six Sigma Black Belt képzések segítségével tanuló szervezetté a Six Sigma tanácsadásban résztvevő vállalat tanuló szervezetté alakul át, így a munkatársak motiváltsága megnő, kreatívabb, jobb problémamegoldókká válnak. Six Sigma képzés és projektmenedzsment során a résztvevők megismerkednek a DMAIC folyamat lépéseivel egészen a projekt alapító okirat készítésétől, a folyamattérkép megrajzolását követően, a mérőrendszer analízissel, vagy angolul gage R&R-ral. Six Sigma projektjükben statisztikai adatgyűjtést követően folyamatképességet számítanak, hipotéziseket fogalmaznak meg, amelyeket statisztikai elemzésekkel fogadnak el, vagy cáfolnak meg, hogy a kulcs folyamatot jellemző probléma gyökéroka feltárásra kerüljön. A megoldás helyességét statisztikai módszerekkel ellenőrzik, s végül a Lean Six Sigma projekt eredményeket statisztikai folyamat kontroll grafikonokkal (SPC grafikon) ellenőrzik, s a Six Sigma projekt szempontjából kritikus inputokra toleranciákat, illetve kontroll tervet határoznak meg. A Lean Six Sigma projekt végrehajtása során részletesebben ismerik meg az üzleti folyamatokat, feltárásra kerülnek újabb folyamatfejlesztési lehetőségek, amelyekre újabb Lean Six Sigma projektet indíthatnak ezáltal valódi folyamatos folyamatfejlesztést végrehajtó tanuló vállalattá válik a szervezet.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz