Six - Lean Six Sigma Folyamatfejlesztő Szakértői blog - Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft. - LEAN SIX SIGMA tanácsadás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Könyvajánló Lean Six Sigma szakemberek számára - The Lean Six Sigma Pocket Toolbook

Közzétette Fehér Norbert itt Lean Six Sigma könyvek · 1/8/2017 17:13:41
Tags: DMAICLeanSixSigmakönyvajánló

Könyvajánló Lean Six Sigma szakemberek számára -
The Lean Six Sigma Pocket Toolbook  



The Lean Six Sigma Pocket Toolbook: A Quick Reference Guide to 100 Tools for Improving Quality and Speed - Michael L. George, John Maxey, David Rowlands, Mark Price

Puhakötés: 225 oldal
Kiadó: McGraw-Hill Education; 1 edition (August 1, 2004)
Nyelv: Angol
ISBN-10: 0071441190

A könyv borítóján szereplő alcím szerint mintegy 100 Lean Six Sigma folyamatfejlesztő eszközt kívántak bemutatni a könyv szerzői egyszerű, közérthető formában.
Céljuk elsősorban annak bemutatása, hogy miként lehet Lean sebességet a Six Sigma minőséggel ötvözni, s bár esettanulmányt nem tartalmaz a munka az egyes folyamatfejlesztő eszközök kapcsán bemutatott példák világosak, érthetőek és széleskörűen alkalmazhatóak még az abszolút kezdők számára is.

Nem kötelezték el magukat a szerzők egyetlen statisztikai program mellett sem, mint például Minitab, vagy SPSS, viszont a gazdagon illusztrált statisztikai grafikonok, elemzések alapján bárki könnyen megértheti mire mikor kell ügyelni az egyes eszközök használata során. Sőt a közölt adatok és lépések alapján, akár maga megszerkesztheti azt az SPC grafikont például Excelben, amelyre éppen szüksége van.

A könyv első kiadása 2004-ben jelent meg és számos Six Sigma Green Belt, valamint Black Belt kollégám számára ajánlottam megvásárlásra, tanulmányozásra. Bizony sokáig szintén magammal hordtam egy sokat forgatott példányt, s nemrég megvettem Kindle ebook formátumban is, hogy ne foglaljon extra helyet a táskámban.

Six Sigma Green Belt jelöltek, kezdő folyamatfejlesztők számára ajánlom e szakkönyvet elsősorban, hiszen Black Belt kollégák tudását inkább átstrukturálja a munka. Az összesen 11 fejezet nem a klasszikus DMAIC mérföldkövek szerint van felépítve, hanem azzal a logikával, amellyel egy statisztikai eszközöket alkalmazó problémamegoldó személy végighalad a számára kiadott feladaton:

  • DMAIC módszer bemutatása különösen a Kaizen DMAIC, valamint a projekt kiválasztásra fókuszálva;

  • Projektötletek rangsorolása kategorizálása;

  • Folyamattérkép elkészítése Itt egy kissé hiányzik a Lean által használt értékáramlás térkép (angolul Value Stream Map, vagy VSM), valamint a Six Sigma eszközök között folyamattérkép (angolul Process Map) részletes összehasonlítása;

  • Vevő hangjának megértése;

  • Adatgyűjtés alapjai beleértve a klasszikus mérőrendszer elemzéssel kapcsolatos fogalmakat, definíciókat;

  • Leíró statisztika és grafikus analízis;

  • Ingadozás megértése és elemzése;

  • Gyökérokok azonosítása és értékelése;

  • Átfutási idő, valamint hozzáadott vs. nem hozzáadott érték elemzése Tipikusabb Six Sigma módszer által használható Lean eszközök;

  • Komplexitás és Értékáramlás elemzés;

  • Megoldások kiválasztása, tesztelése.


A könyv és az egyes fejezetek elsősorban azoknak szólnak, akik Six Sigma módszert tanulják, illetve szeretnék megérteni. Gyakran elég a „Highlights” azaz az összefoglaló pár mondatos leírást átolvasni az egyes problémamegoldó eszközökre vonatkozóan, ha valaki korábban részt vett Lean Six Sigma képzésen, de az alfejezetek végén szereplő tippek akár gyakorlott Black Belt szakemberek számára is nyújthatnak fontos információt.

Kritika a könyvvel kapcsolatosan:
A fejezetek áttekintése során rajtam kívül talán Ön is hiányolta, hogy nincs külön fejezet, ami a projekt indításakor szükséges stabilitás megteremtéséről, valamint ami még fontosabb, a fenntarthatóság biztosításáról. A bemutatott Lean Six Sigma eszközök nagyrészt technikai jellegűek és az olyan „soft” tényezők, mint például változásmenedzsment, érintettek bevonása hiányzik.

Valószínűleg terjedelmi korlátok miatt hiányosak a „mit tegyünk, ha…” típusú tanácsok például nem megfelelő Gauage R&R eredmény fejlesztésére.

Kezdő Six Sigma folyamatfejlesztőként legtöbbször elég volt e könyvhöz folyamodnom kérdés esetén és a leírtak alapján magabiztosabban léptem tovább projektemmel, illetve készültem fel valamely DMAIC mérföldkő áttekintésére mentoraimmal. Bizonyára sok más folyamatfejlesztő szakember is hasonló szeretettel forgatja majd e könyvet, hiszen amazon.com-on eddig már 250 olvasó értékelte, s az átlagos pontszám 4.6-os érték az 1-5-ös skálán. Ezzel az értékeléssel pedig maximálisan egyetértek.

A The Lean Six Sigma Pocket Toolbook című
könyv jó befektetés lehet azon Lean szakemberek számára, akik tovább szeretnék fejleszteni tudásukat, illetve kacérkodnak a másik általánosan használt módszer, a Six Sigma eljárás, megismerésével.

Ezért is tartottam nagyszerű ötletnek, amikor egy multinacionális partner vállalatnál Lean Green Belt oklevél átadásakor minden egyes folyamatfejlesztő szakember ilyen könyvet kapott ajándékba a helyi Business Excellence vezetőtől.

Nagyon okos, előremutató gyakorlat.

A
The Lean Six Sigma Pocket Toolbook: A Quick Reference Guide to 100 Tools for Improving Quality and Speed megvásárolható amazon.com-on.

Jó folyamatfejlesztést kívánok!





Vive le Tour

Közzétette Fehér Norbert itt Six Sigma · 5/7/2017 10:15:10
Tags: SixSigmafolyamatfejlesztésDMAICDOETourdeFrancePeterSaganSPC

Vive Le Tour




Megkezdődött a 104. Tour de France kerékpáros körverseny, s természetesen ennek kapcsán is több Six Sigma eszköz használatára nyílik lehetőség kezdve talán a ma reggel leginkább aktuális hírrel, azaz a tavalyi világbajnok Peter Sagan kizárásával:




El tud Ön képzelni Gage R&R vizsgálatot a „könyöklés” megítélésére?

Reprodukálhatóság  alatt érthetjük a különböző versenybírók véleményét, azonban az ismételhetőség kérdése egy kissé bonyolultabb, mivel az első döntés befolyásolhatja a másodikat, hiszen sokan vagyunk, akik szeretnek kitartani korábbi véleményünk mellett. Azonban ha ugyanazt az eseményt másik kameraállásból, felülről, is megtekintjük, akkor bizony bonyolultabb a helyzet (vajon az újabb nézőpont inkább ismételhetőség, vagy reprodukálhatóság kategóriájába esik?)…


Six Sigma képzések során egyik kedvenc DOE példám részleges faktoriális kísérlet demonstrálására a 2 7-4 faktoros biciklis kísérlet, ahol az alábbi paraméterek közül kell kiválasztani melyik rendelkezik szignifikáns hatással arra vonatkozóan, hogy hány másodperc alatt bírunk feltekerni a dombra:

  • guminyomás;

  • ülés magassága;

  • kormány magassága;

  • dinamó állapota;

  • váltó áttét;

  • esőkabát és végül

  • reggeli




Bizonyára nem elégedne meg a fentiekkel, hanem az inputokat jócskán átszabva több körön keresztül tesztelné az Y=f(x) modellt, míg az optimalizált eredményt megkapná...


Ön milyen paramétereket venne figyelembe DOE megtervezése során, amennyiben egy hasonló kihívás előtt állna kerékpáros csapata?




Akár SPC grafikon is készíthethő mondjuk 5 kilométerenként az átlagsebességről.

Mit vizsgálna az alábbi grafikonon?



A nyeréshez nem elég csak a kontrollhatárokon kívül található szélsőértékeket keresni, hanem vizsgálni szükséges magát az ingadozást is.

Mi történhetett?

Vajon emelkedő, pofaszél, esetleg elmaradt frissítés okozta a lassulást?
Hogyan gyűjtene részletesebb adatokat és milyen technikákkal vizsgálná azokat?


A fenti grafikon alapján folyamatképesség, vagy általánosabb nevén cp/cpk kalkulációt is készíthet vizsgálva mennyiben sikerült megfelelni az edzői utasításban szerepő tervnek...


Bár csak a 4 leggyakrabban alkalmazott eszköz került megemlítésre a rengeteg Six Sigma technika közül, de ha Ön is figyelemmel kíséri a versenyt, néha gondoljon arra, kérem, hogy milyen adattal jellemezhetőek az események, amelyeket a képernyőn lát, s hogyan elemezné hogy javítsa a kerékpáros teljesítményét!


Végül pedig egy rövid, hangulatos videóval szeretném ünnepelni a versenyt és jó szurkolást kívánni Önnek is:




További információkért folyamatfejlesztési eszközökről olvassa Lean Six Sigma  esettanulmányainkat , illetve  hírlevelünket, tekintse meg folyamatfejlesztésben használatos  sablonjainkat, vagy jelentkezzen Lean Six Sigma képzéseinkre!


Jó folyamatfejlesztést kívánok!

Fehér Norbert




Az ingadozás, mint legfőbb ellenség a folyamatfejlesztő számára Six Sigma projekt végrehajtása során

Közzétette Fehér Norbert itt Six Sigma · 18/9/2016 15:01:22
Tags: SixSigmaingadozás

Az ingadozás, mint legfőbb ellenség a folyamatfejlesztő számára Six Sigma projekt végrehajtása során



Látja Ön is az ingadozás jelét a légiközlekedésben igen kritikus folyamat során az alábbi képen?
Amennyiben nem, vagy kíváncsi az azzal kapcsolatos cikkre, akkor lapozzon bele hírlevelünk legfrisebb számába!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!





Átlag, vagy medián?

Közzétette Fehér Norbert itt Six Sigma · 7/2/2016 12:20:54
Tags: SixSigmaNormalitásteszt

Átlag, vagy medián?
Normalitás vizsgálat Anderson-Darling módszerrel

Tegyük fel, hogy Ön egy kisvállalkozás vezetője, s cége által elért rendkívül sikeres előző éves eredmények alapján a szokásos január eleji emelésen kívül a dolgozók további béremelési igénnyel állnak elő, mert szerintük az elmarad a környéken található cégekhez viszonyítva.

Könyvelőjétől megtudja, hogy az Önök vállalkozásánál az átlagos havi bruttó bér összege 220.100 forint az év eleji béremelések alapján, s ez bizony elmarad a
KSH által jelentett 245.000 forint összegtől.

Vajon mi a probléma és mit kellene tenni?

Hogy Ön is könnyen tudjon dönteni, csak meg kell vizsgálnia a rendelkezésre álló adatokat, melyek az alábbiak szerint alakulnak grafikusan ábrázolva:



Folyamatfejlesztőként megtanulhatja Lean Six Sigma képzéseinken, hogy mennyiségi adatokból álló adatsorokat 3 féle várható értékkel jellemezhet:

  • Az átlag, mely az adathalmaz egyszerű számtani átlaga

  • A medián, mely a középső elemet jelenti, azaz az adatpontok 50%-a kisebb, illetve 50%-a magasabb ennél az értéknél

  • A módusz, mely a leggyakrabban előforduló elemet jelenti.


Excelbe bemásolva az adatokat az alábbiakat kapjuk:

  • Átlag      = 220 000 Ft

  • Medián = 111 000 Ft    

  • Módusz = 111 000 Ft


Vajon melyikre támaszkodjunk?

Az átlagbér valóban elmarad a KSH jelentésben szereplő értéktől, azonban nagyobb probléma, hogy az majdnem kétszerese a medián értékének, így nem biztos, hogy az átlagbér a legjobb jellemzője a bérszínvonalnak.

Kérem, tekintsen ismét a fenti grafikonra, s bizony láthatja, hogy a dolgozók 60%-ának alacsonyabb a fizuja, mint az átlag (ez alapján még beszélhetnénk akár egy enyhén eltolódott normál eloszlásról is), azonban ez utóbbit nagyban befolyásolja egy szélsőérték, mely a vezető fizetéséből adódik!

2 megoldást látok a probléma feloldására:

  • Rövidtávon gondolkozó vezetőként valószínűleg igazat adna a kollégák követelésének, s megemelné saját fizetését 850 000 Ft-ról 1 350 000 Ft-ra, így büszkén hirdetné, hogy sikerült felzárkózni a régiót átlagosan jellemző 245 000 Ft átlagbérhez.

  • Hosszútávon gondolkozó vezetőként viszont bizonyára megpróbálná alkalmazni a rétegzés technikáját, azaz külön a fizikai, külön a szellemi dolgozókra számítana várható értéket, s az előbbit talán még tovább bontaná szak-, illetve betanított munkás csoportokra a korrekt összehasonlíthatóság kedvéért, hogy meghozza döntését. Mindenesetre célszerű lenne az átlag mellett legalább egy medián adatot is beszereztetni könyvelőjével a pontosabb összehasonlíthatóság érdekében KSH honlapjáról...


Az élet számos területén gyűjtött mennyiségi adatok esetén hasznos megvizsgálni, hogy vajon átlaggal, vagy inkább mediánnal jellemezhetők inkább elkerülve a fenti problémát.

Amennyiben megpróbálja számszerűsíteni az átlag, illetve medián értéket bármely mennyiségi adatcsoport jellemzésére, tapasztalni fogja, hogy azok az esetek nagyon nagy hányadában eltérnek egymástól.

Vajon, ha a fenti példánál maradunk, akkor 50 000 Ft eltérés már nem jelentős?
Vagy esetleg sokkal szigorúbbnak kell lenni és az átlag, illetve medián közötti 10 000 Ft eltérés esetén már az utóbbit kellene használni, mivel azt nem befolyásolja szélsőérték (főnök fizuja)?

Lean Six Sigma folyamatfejlesztők jól tudják, hogy ez bizony nem szubjektív döntés alapján történik, hanem úgynevezett normalitás tesztet kell végezni, melyre nagyon elterjedt az Anderson-Darling normalitás vizsgálat, hiszen már kis elemszámú adatsorok esetén is pontos becslést ad a döntéshez:

A lényege, hogy egy ún. hipotézis vizsgálat elvégzésével elemezzük eltér-e adathalmazunk jelen esetben a normális eloszlástól valemilyen megbízhatósági szinttel (ez általában 95%, tehát alfa egyenlő 0,05).

Null hipotézis (H0): Az adataink által követett eloszlás nem különbözik a normálistól -> Adatsorunk az átlaggal jellemezhető, mint várható értékkel
Alternatív hipotézis (Ha): Igenis eltér a normálistól, mert vagy szélsőérték befolyásolja, vagy pedig más típusú eloszlás jellemzi azt -> Átlag helyett inkább a mediánnal jellemezzük az adatsort

A wikipedia leírásban szereplő nem túl egyszerű Anderson-Darling normalitás vizsgálat kalkulációt elvégezve azt kapjuk, hogy a p érték kisebb, mint a fent meghatározott 0,05-tel jelölt szignifikancia (alfa) szint, így elégséges bizonyítékunk van a null hipotézis elvetésére (azaz a 111 000 Forintos medián a jobb jellemző, s azt kellene hasonlítanunk a többi mediánjaihoz).

Ha rátekintünk adatainkból készült hisztogram-ra, akkor bizony az távol áll a klasszikus haranggörbétől szintén:



Talán még látványosabb az a grafikon, amelyen "kvázi" kihúzzuk egyenesre a kék vonalat jelentő haranggörbét (különösen a szélsőértéket rejtő széleknél, így az Y tengely nem linerárissá válik) és azt vizsgáljuk mennyire simulnak rá a pirossal jelölt adatpontjaink:


Szeretné Ön is elvégezni a fenti számítást anélkül, hogy a wikipédia leírásban szereplő kalkulációkat tartalmazó számítást elkészítse?

Amennyiben igen, akkor töltse le bátran Anderson-Darling normalitás vizsgálat kalkulátort tartalmazó Lean Six Sigma excel sablonunkat, mely 500 adatpontot képes kezelni egyszerre, s kövesse az instrukciókat!

További információkért folyamatfejlesztési eszközökről olvassa Lean Six Sigma esettanulmányainkat, illetve hírlevelünket, tekintse meg folyamatfejlesztésben használatos sablonjainkat, vagy jelentkezzen képzéseinkre!

Jó folyamatfejlesztést kívánunk!





Nem megfelelő minőség okozta költség - Cost of Poor Quality

Közzétette Fehér Norbert itt Six Sigma · 30/9/2015 18:26:26
Tags: SixSigmaMinőségköltségcostofpoorquality

Nem megfelelő minőség okozta költség - Cost of Poor Quality




Egy autóipari vevők számára termékeket gyártó vállalat quality vezetője a minap vetítette le kollégái számára a fenti videót.

Először nem igazán figyelt a csapat, s néhányan beszélgettek is egymással, aztán ahogy haladt előre a film egyre nagyobb lett a csend a teremben, s szegeződtek a tekintetek a vászonra.

A videóban bemutatott nem megfelelő minőség okozta költség alapvetően 3 módon jelenik meg egy termelővállalatnál:

  • Megelőzés költségei, amellyel a hibák felbukkanását kívánjuk elkerülni, akár már a tervezés fázisában, vagy a beszállítók értékelésekor

  • Minőség értékelésének költségei, amely magába foglalja nemcsak a tesztberendezéseket és az azokat működtető személyzetet, hanem az ahhoz tartozó karbantartókat, a javítókat is

  • Hibák okozta költségek, amelyeket észlelhetünk még a gyáron belül, illetve azon kívül a végfelhasználónál


A teljes minőség költség ezen három kategóriának az összege, s cél olyan robosztus vállalati folyamatok kialakítása és működtetése fenntartható módon, amellyel ez a költség minimalizálható.

A nem megfelelő minőség okozta költség, vagy angolul cost of poor quality mindenütt jelen van nemcsak az iparban, hanem az élet számos területésn, s csak rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e az eseményeket a maguk útján haladni, ahogy eddig is folytak, vagy proaktív módon teszünk is valamit ellene.

Első lépésként javaslom, hogy vetítse le ezt az 5 perces filmet naponta kollégáinak 2 héten keresztül, s meglátja sokkal többen fognak nemcsak javaslatokkal, hanem végrehajtott akciókkal is előállni demonstrálva, hogy igenis mindenki felelős a minőségért és bizony tehet is annak javításáért!


További információkért folyamatfejlesztésről és vizuális menedzsmentről olvassa Lean Six Sigma  hírlevelünket ,  esettanulmányainkat, vagy jelentkezzen Lean Six Sigma  képzéseinkre!


Jó folyamatfejlesztést kívánunk!





Előzmények
A Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft. Lean Six Sigma filozófiája: A Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft - egyesek szerint Magyarország legfelkészültebb és legjobb ár-érték arányt nyújtó Six Sigma képzési és tanácsadási szolgáltatója - vallja, hogy hazánkban működő termelővállalatok és szolgáltatók számára kulcs üzleti folyamataik javításához és versenyképességük megtartásához elengedhetetlen a korszerű folyamatfejlesztő és minőségjavító módszerek, technikák ismerete, mint pédául a Lean Six Sigma módszer. Célja, hogy Lean Six Sigma folyamatfejlesztési, illetve problémamegoldó módszerek oktatásával, kihelyezett Lean Six Sigma képzések tartásával, továbbá Lean Six Sigma projektek vezetésével és Six Sigma projektek mentorálásával az e területen dolgozó szakemberek számára támogatást nyújtson folyamatfejlesztési, minőségjavítási tanácsadás révén. Ezáltal a Lean Six Sigma tanácsadásban résztvevő vállalatok versenyképessége javul, hatékonyabban és veszteségmentesen képesek kulcs üzleti folyamataikat működtetni, meglévő vevőik igényeit kielégíteni, vagy új piacokat megszerezni és hosszútávon fenntartani. Six Sigma Green Belt és Six Sigma Black Belt képzések segítségével tanuló szervezetté a Six Sigma tanácsadásban résztvevő vállalat tanuló szervezetté alakul át, így a munkatársak motiváltsága megnő, kreatívabb, jobb problémamegoldókká válnak. Six Sigma képzés és projektmenedzsment során a résztvevők megismerkednek a DMAIC folyamat lépéseivel egészen a projekt alapító okirat készítésétől, a folyamattérkép megrajzolását követően, a mérőrendszer analízissel, vagy angolul gage R&R-ral. Six Sigma projektjükben statisztikai adatgyűjtést követően folyamatképességet számítanak, hipotéziseket fogalmaznak meg, amelyeket statisztikai elemzésekkel fogadnak el, vagy cáfolnak meg, hogy a kulcs folyamatot jellemző probléma gyökéroka feltárásra kerüljön. A megoldás helyességét statisztikai módszerekkel ellenőrzik, s végül a Lean Six Sigma projekt eredményeket statisztikai folyamat kontroll grafikonokkal (SPC grafikon) ellenőrzik, s a Six Sigma projekt szempontjából kritikus inputokra toleranciákat, illetve kontroll tervet határoznak meg. A Lean Six Sigma projekt végrehajtása során részletesebben ismerik meg az üzleti folyamatokat, feltárásra kerülnek újabb folyamatfejlesztési lehetőségek, amelyekre újabb Lean Six Sigma projektet indíthatnak ezáltal valódi folyamatos folyamatfejlesztést végrehajtó tanuló vállalattá válik a szervezet.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz